Jin és Jang
A keleti orvoslás filozófiája
|
 |
A ciklus koncepció
Ez a Teremtési és a Pusztítási ciklus koncepciója. A Teremtési ciklusban minden őselem a következőt teremti és táplálja azt energiával. Például a tűz, elégetve a fát, hamut teremt, amely földdé válik. A föld teremti a fémet, a fém teremti a vizet, a víz a fát, a fa a tüzet, és a ciklus kezdődik újra. A Pusztítási ciklusban minden őselem elpusztítja, vagy elnyeli az előtte lévőt: a föld elnyeli a vizet, a víz kioltja a tüzet, a tűz elolvasztja a fémet, a fém elvágja a fát, a fa kiszívja a földet.
Az úgynevezett öt elem tan:
Ez az elmélet ugyanúgy, ahogy a Yin és Yang viszonya, egy általános érvényű szabály, mely nemcsak az orvoslásra, hanem az összes létező természeti folyamatra érvényes. Míg a Yin és Yang azt a két ellentétes irányú mozgatóerőt fejezi ki, mely minden létezőt működtet, addig az öt elem tan azt a körforgást mutatja be, ahogy a természetben a különböző folyamatok lezajlanak. Ez egy dinamikus körforgás, melynek soha sincs vége. Eszerint az elmélet szerint a dolgok öt fázison (öt elemen) haladnak át, míg visszajutnak az elsőhöz, hogy aztán minden kezdődjön előlről. Legszemléletesebb példa erre az évszakok körforgása (itt ötödik évszakként szerepel a nyárutó).
Ez az öt elem a természetben jelenlévő és ránk ható természeti képződmény, sorrendben a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz. Itt megint a nyugati ember számára furcsának, érthetetlennek tűnő fogalmakkal állunk szemben. Hogy lehet egy működési folyamat első fázisa a fa?
A keleti ember képekben beszél (ugyanúgy, ahogy az írásjelei is képiek), egy-egy szó nemcsak magát a megnevezett tárgyat képviseli, hanem magában foglalja az arra a tárgyra jellemző energiákat, mozgásokat. Jelen esetben pl. ha a fára gondolunk, akkor nemcsak az út szélén álló jegenyefára gondoljunk, mely talán nem jelent nekünk mást mint egy megcsodálnivaló természeti képződményt, hanem gondoljunk arra az energiára, amit magából kisugároz, arra a mozgásra amit képvisel. Arra, ahogy tavasszal fantasztikus sebességgel rügyezni kezd, kivirágzik, beindulnak aktív életfunkciói, hajlong a tavaszi szélben.
Ez a Fa energia az, amit az öt elem tanban is képvisel - a tavaszt, a születést, a klimatikus energiák közül a legmobilisabbat, a szelet. A fa jelképezi a mozgékonyságot. Mindent, aminek a tulajdonságai - nem külső, hanem a működésére, belső dinamizmusára utaló tulajdonságai - analógiába hozhatók a fáéval, az öt elem tanban a fához fog tartozni, így pl. idesoroljuk a májat és Yang párját az epét, valamint az izmokat, inakat, melyek mozgásunkat biztosítják, s a máj-epe uralma alatt állnak.
A tűz a következő fázis, melyet a fa táplál. A tűzre jellemző a kiáradás, szétterjedés - gondoljunk arra, ahogy a láng pillanatok alatt felloban és szétterjed -, valamint a hőség. A tűz elem tehát evvel analógiában a növekedést, szétterjedést, a nyarat képviseli. Belső szerveink közül idetartozik a szív, mely szétárasztja a vért ereinkben és idesorolandó a szív yang párja a vékonybél. A tűz hatására hamu, pernye keletkezik, mely beolvad a földbe.
A földtől táplálékot kapunk, mely a nyári hőségben érlelődött. A föld nedvességet sugároz ki magából, termékenységet képvisel. A föld elem tehát az átalakulást, átalakítást, a nedvességet jelképezi, a rá jellemző évszak a nyárutó. A földhöz tartozó szervünk a lép (és yang párja a gyomor), mely az emésztés központi szerve, azaz a táplálékok átalakítását végzi, s a "húst" (az izom nem mozgató része, hanem a tömege) és a kötőszövetet uralja.
A földben képződik a fém, mely hűvösséget, szárazságot áraszt magából, jellemző rá a tisztaság. A fém elem képviseli az őszt, a hanyatlást, a klimatikus energiák közül a szárazságot. Idetartozik "legtisztább" szervünk a tüdő és Yang párja a vastagbél. (Azért nevezi a keleti orvoslás a legtisztábbnak a tüdőt, mert ő fogadja be a levegőt, az égi energiát, mely a legtisztább energia.) A tüdő uralja a bőrt.
Az ötödik fázis a víz, mely a hidegséget, mozdulatlanságot, a megállapodást, a halált jelképezi. Ugyanakkor a vízre van szükség ahhoz, hogy a fa majdan újra kirügyezzen. A víz elemhez tartozik a tél, a hideg, belső szerveink közül a vese és a húgyhólyag.
Úgy hiszem sokan gondolják ezek után, hogy ezek a párosítások erőltetettek, nincs is igazságtartalmuk. De gondoljunk bele, ha az orvoslásból merítünk példákat, mik azok a betegségek, melyeknek szezonálisan jellemző a megjelenése? Tavasszal,a szeles időjárásban jellemzően megszaporodnak a rheumatikus betegségek, az izmok, inak betegségei. A nyári hőségben jellemzően gyakoriak a szívproblémák, az érrendszeri problémák rosszabbodnak. A nyárutó jellemző betegsége a szénanátha, melynek a keleti orvoslás szerint a meggyengült lépműködés a talaja, de hogy a nyugati ember számára nyilvánvalóbb példát mondjak: ilyenkor jellemző a gyomor-nyombélfekély kiújulása is. Nem ismeretlenek azt hiszem senkinek sem az őszi megfázás, valamint a télen kiújuló, vagy keletkező veseproblémák sem.
A Csí koncepció
Az ember és a kozmosz össze vannak kapcsolva Csi energiával. Ez alatt a kifejezés alatt a kínai orvostudományban egy finom szubsztanciát értenek, amely nem érzékelhető az érzékszerveinkkel vagy a műszerekkel. Olyan fogalmakkal lehet megmagyarázni, mint az életerő, szellem, hangulat. A Csi életenergia hatására működik az egész szervezet. Az ember a külső világból kapja a táplálékot és a levegőt, ezért annak egyensúlyától függ az egészsége. Megkülönböztetik a belső Csi-t, amely az emberi testen belül kering, és a külső Csi-t, amely a természetben. A külső Csi, bekerülvén az emberi szervezetbe, részlegesen átalakul belső Csi-vé, a belső Csi - elhagyva a testet - átalakul külső Csi-vé. Így játszódik le a Csi állandó körforgása. A táplálékkal és levegővel jut a szervezetbe. A légző- és emésztőrendszerek állapotától függ, hogy mennyire tudnak telítődni az energiával, és ettől függ a szervezet általános állapota. A szervezet Csi-je aktív kölcsönhatást fejt ki az összes szövetre, különösen a vérre. A vér harmonikus cirkulációja tartja fenn az erős szellemet. A Csi gyengülése vérkeringési zavart okoz, a vérpangás pedig a Csi pangását. Nincs olyan hely a szervezetben, ahová nem jutna Csi. A Csi áramlásától függően a szervezet muködése gyorsul, vagy lassul.
A Csi alapvető funkciói:
1. a szervezet növekedése és fejlődése
2. vérkeringés ellenőrzése
3. hőcsere ellenőrzése
4. a szervezet védelme a külső ártalmas tényezők ellen, ha mégis bejutottak, akkor a Csi küzd ellenük
5. a szervezet minden anyagcsere-folyamatának ellenőrzése és szabályozása, mint izzadás, a test nyílásainak nyitása és zárása (vagyis vizelet, széklet, sperma ürítése)
6. az egész szervezet táplálása.
A Csi-nek több fajtája létezik:
1. Öröklött energia: a magzat formálása kezdetén keletkezik.
A szülőktől öröklődik, és a vesében tárolódik. Ennek mennyisége határozza meg a szervezet fejlődési programját. Az öröklött energia telítettségétől függ az ember nemi funkciója és az utódok nemzése.
A nőknél ez az energia maximális szintjét 28 éves korban éri el, a minimális szintjét pedig 49 éves korban; a férfiaknál a maximum 32 éves korban figyelheto meg, a minimum 64 éves korban. Ennek az energiának a kimerüléséhez vezet a helytelen táplálkozás és az alkohol.
2. Szellemi energia: a megtermékenyítéskor alakul ki és a szervezetbe jutott táplálék (étel, levegő) segítségével fejlődik.
3. Tápláló energia: a születés előtt alakul az anyaméhben.Születés után kezd működni, amikor az új test megkapja a táplálékot. A vérkeringésseI eljut a szervezet minden sejtjébe. Gyengülését a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkohol okozza.
4. Védő energia: a Jang energiának az a része, amely a szervezet védő erőit alkotja.
5. Rendellenes energia: a különböző funkcionális zavarok okozója. Minél mélyebben jut a szervezetbe, annál veszélyesebb a helyzet. Energiahiányos helyeken keletkezik érzelmi és fizikai kimerültségnél. Kezdeti stádiumban a védő energia gátat emel a rendellenes energia kialakulásának.
A Cin-Lo koncepció
Az emberi szervezetben a Csi energia nem akárhogyan terjed el, hanem 12 páros és 2 páratlan meridiánon kering,vagyis csatornákon, amelyeknek nincsen anatómiai megfeleloje(Cin-Lo koncepció). A modem biofizika bebizonyította, hogy a meridiánrendszer tényleg létezik. Ez a rendszer egyféle kapcsolat az éteri és a fizikai test között. Az életenergia sorban áthalad a test minden szervén, egy nap alatt egy egész kört tesz meg. Minden meridiánnak van maximális és minimális aktivitás időszaka.
A szervek óráit a következő sorrendben kell elképzelni:
| Meridián | Maximális aktivitás |
| Tüdő | 3-5 óra között |
| Vastagbél | 5-7 óra között |
| Gyomor | 7-9 óra között |
| Lép és hasnyálmirigy | 9-11 óra között |
| Szív | 11-13 óra között |
| Vékonybél | 15-17 óra között |
| Hugyhólyag | 15-17 óra között |
| Vese | 17-19 óra között |
| Szívburok | 19-21 óra között |
| Hármas melegítő | 21-23 óra között |
| Epehólyag | 21-01 óra között |
| Máj | 1-3 óra között |
A maximális aktivitás időszakát nevezik a "szervóráinak", 2 óráig tart, és az adott szervnek ez a legjobb ideje a befolyásolására (gyógyítására). Ha tudjuk a napnak azt az időszakát, amikor az adott szerven keresztül maximális energia áramlik, akkor tudjuk ezt a szervet leghatékonyabban gyógyítani. Következésképpen a gyógyítás szigorúan meghatározott időben a leghatásosabb.
A felsorolt meridiánok között magyarázatra szorul a hármas melegítő. Ez egy megegyezéses szerv, 3 részre osztható.
Felső melegítő (a test felső része) - a szív és a tüdő funkcióit foglalja össze, a különböző szervek és szövetek avérrel és Csi energiával való táplálásában.
Középső melegítő (a test középső része)- a lép és a gyomorfunkcióit foglalja össze: a tápanyagok emésztése és felszívódása.
Az alsó melegítő (atest alsó része) - a vese és a húgyhólyagfunkcióit foglalja össze: ellenőrzi a vízcserét és a Csi életenergia bekerülését.
A hármas melegítő maximális aktivitásának idejét fel lehet használni, mint tartalék lehetőséget, ha elmulasztottuk az adott szervnek az idejét. Ahhoz, hogy tudjuk, melyik meridiánt használjuk a különböző betegségeknél és tüneteknél, használjuk a következő oldalon található összefoglalót.
|
|
A ciklus koncepció
Ez a Teremtési és a Pusztítási ciklus koncepciója. A Teremtési ciklusban minden őselem a következőt teremti és táplálja azt energiával. Például a tűz, elégetve a fát, hamut teremt, amely földdé válik. A föld teremti a fémet, a fém teremti a vizet, a víz a fát, a fa a tüzet, és a ciklus kezdődik újra. A Pusztítási ciklusban minden őselem elpusztítja, vagy elnyeli az előtte lévőt: a föld elnyeli a vizet, a víz kioltja a tüzet, a tűz elolvasztja a fémet, a fém elvágja a fát, a fa kiszívja a földet.
Az úgynevezett öt elem tan:
Ez az elmélet ugyanúgy, ahogy a Yin és Yang viszonya, egy általános érvényű szabály, mely nemcsak az orvoslásra, hanem az összes létező természeti folyamatra érvényes. Míg a Yin és Yang azt a két ellentétes irányú mozgatóerőt fejezi ki, mely minden létezőt működtet, addig az öt elem tan azt a körforgást mutatja be, ahogy a természetben a különböző folyamatok lezajlanak. Ez egy dinamikus körforgás, melynek soha sincs vége. Eszerint az elmélet szerint a dolgok öt fázison (öt elemen) haladnak át, míg visszajutnak az elsőhöz, hogy aztán minden kezdődjön előlről. Legszemléletesebb példa erre az évszakok körforgása (itt ötödik évszakként szerepel a nyárutó).
Ez az öt elem a természetben jelenlévő és ránk ható természeti képződmény, sorrendben a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz. Itt megint a nyugati ember számára furcsának, érthetetlennek tűnő fogalmakkal állunk szemben. Hogy lehet egy működési folyamat első fázisa a fa?
A keleti ember képekben beszél (ugyanúgy, ahogy az írásjelei is képiek), egy-egy szó nemcsak magát a megnevezett tárgyat képviseli, hanem magában foglalja az arra a tárgyra jellemző energiákat, mozgásokat. Jelen esetben pl. ha a fára gondolunk, akkor nemcsak az út szélén álló jegenyefára gondoljunk, mely talán nem jelent nekünk mást mint egy megcsodálnivaló természeti képződményt, hanem gondoljunk arra az energiára, amit magából kisugároz, arra a mozgásra amit képvisel. Arra, ahogy tavasszal fantasztikus sebességgel rügyezni kezd, kivirágzik, beindulnak aktív életfunkciói, hajlong a tavaszi szélben.
Ez a Fa energia az, amit az öt elem tanban is képvisel - a tavaszt, a születést, a klimatikus energiák közül a legmobilisabbat, a szelet. A fa jelképezi a mozgékonyságot. Mindent, aminek a tulajdonságai - nem külső, hanem a működésére, belső dinamizmusára utaló tulajdonságai - analógiába hozhatók a fáéval, az öt elem tanban a fához fog tartozni, így pl. idesoroljuk a májat és Yang párját az epét, valamint az izmokat, inakat, melyek mozgásunkat biztosítják, s a máj-epe uralma alatt állnak.
A tűz a következő fázis, melyet a fa táplál. A tűzre jellemző a kiáradás, szétterjedés - gondoljunk arra, ahogy a láng pillanatok alatt felloban és szétterjed -, valamint a hőség. A tűz elem tehát evvel analógiában a növekedést, szétterjedést, a nyarat képviseli. Belső szerveink közül idetartozik a szív, mely szétárasztja a vért ereinkben és idesorolandó a szív yang párja a vékonybél. A tűz hatására hamu, pernye keletkezik, mely beolvad a földbe.
A földtől táplálékot kapunk, mely a nyári hőségben érlelődött. A föld nedvességet sugároz ki magából, termékenységet képvisel. A föld elem tehát az átalakulást, átalakítást, a nedvességet jelképezi, a rá jellemző évszak a nyárutó. A földhöz tartozó szervünk a lép (és yang párja a gyomor), mely az emésztés központi szerve, azaz a táplálékok átalakítását végzi, s a "húst" (az izom nem mozgató része, hanem a tömege) és a kötőszövetet uralja.
A földben képződik a fém, mely hűvösséget, szárazságot áraszt magából, jellemző rá a tisztaság. A fém elem képviseli az őszt, a hanyatlást, a klimatikus energiák közül a szárazságot. Idetartozik "legtisztább" szervünk a tüdő és Yang párja a vastagbél. (Azért nevezi a keleti orvoslás a legtisztábbnak a tüdőt, mert ő fogadja be a levegőt, az égi energiát, mely a legtisztább energia.) A tüdő uralja a bőrt.
Az ötödik fázis a víz, mely a hidegséget, mozdulatlanságot, a megállapodást, a halált jelképezi. Ugyanakkor a vízre van szükség ahhoz, hogy a fa majdan újra kirügyezzen. A víz elemhez tartozik a tél, a hideg, belső szerveink közül a vese és a húgyhólyag.
Úgy hiszem sokan gondolják ezek után, hogy ezek a párosítások erőltetettek, nincs is igazságtartalmuk. De gondoljunk bele, ha az orvoslásból merítünk példákat, mik azok a betegségek, melyeknek szezonálisan jellemző a megjelenése? Tavasszal,a szeles időjárásban jellemzően megszaporodnak a rheumatikus betegségek, az izmok, inak betegségei. A nyári hőségben jellemzően gyakoriak a szívproblémák, az érrendszeri problémák rosszabbodnak. A nyárutó jellemző betegsége a szénanátha, melynek a keleti orvoslás szerint a meggyengült lépműködés a talaja, de hogy a nyugati ember számára nyilvánvalóbb példát mondjak: ilyenkor jellemző a gyomor-nyombélfekély kiújulása is. Nem ismeretlenek azt hiszem senkinek sem az őszi megfázás, valamint a télen kiújuló, vagy keletkező veseproblémák sem.
A Csí koncepció
Az ember és a kozmosz össze vannak kapcsolva Csi energiával. Ez alatt a kifejezés alatt a kínai orvostudományban egy finom szubsztanciát értenek, amely nem érzékelhető az érzékszerveinkkel vagy a műszerekkel. Olyan fogalmakkal lehet megmagyarázni, mint az életerő, szellem, hangulat. A Csi életenergia hatására működik az egész szervezet. Az ember a külső világból kapja a táplálékot és a levegőt, ezért annak egyensúlyától függ az egészsége. Megkülönböztetik a belső Csi-t, amely az emberi testen belül kering, és a külső Csi-t, amely a természetben. A külső Csi, bekerülvén az emberi szervezetbe, részlegesen átalakul belső Csi-vé, a belső Csi - elhagyva a testet - átalakul külső Csi-vé. Így játszódik le a Csi állandó körforgása. A táplálékkal és levegővel jut a szervezetbe. A légző- és emésztőrendszerek állapotától függ, hogy mennyire tudnak telítődni az energiával, és ettől függ a szervezet általános állapota. A szervezet Csi-je aktív kölcsönhatást fejt ki az összes szövetre, különösen a vérre. A vér harmonikus cirkulációja tartja fenn az erős szellemet. A Csi gyengülése vérkeringési zavart okoz, a vérpangás pedig a Csi pangását. Nincs olyan hely a szervezetben, ahová nem jutna Csi. A Csi áramlásától függően a szervezet muködése gyorsul, vagy lassul.
A Csi alapvető funkciói:
1. a szervezet növekedése és fejlődése
2. vérkeringés ellenőrzése
3. hőcsere ellenőrzése
4. a szervezet védelme a külső ártalmas tényezők ellen, ha mégis bejutottak, akkor a Csi küzd ellenük
5. a szervezet minden anyagcsere-folyamatának ellenőrzése és szabályozása, mint izzadás, a test nyílásainak nyitása és zárása (vagyis vizelet, széklet, sperma ürítése)
6. az egész szervezet táplálása.
A Csi-nek több fajtája létezik:
1. Öröklött energia: a magzat formálása kezdetén keletkezik.
A szülőktől öröklődik, és a vesében tárolódik. Ennek mennyisége határozza meg a szervezet fejlődési programját. Az öröklött energia telítettségétől függ az ember nemi funkciója és az utódok nemzése.
A nőknél ez az energia maximális szintjét 28 éves korban éri el, a minimális szintjét pedig 49 éves korban; a férfiaknál a maximum 32 éves korban figyelheto meg, a minimum 64 éves korban. Ennek az energiának a kimerüléséhez vezet a helytelen táplálkozás és az alkohol.
2. Szellemi energia: a megtermékenyítéskor alakul ki és a szervezetbe jutott táplálék (étel, levegő) segítségével fejlődik.
3. Tápláló energia: a születés előtt alakul az anyaméhben.Születés után kezd működni, amikor az új test megkapja a táplálékot. A vérkeringésseI eljut a szervezet minden sejtjébe. Gyengülését a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkohol okozza.
4. Védő energia: a Jang energiának az a része, amely a szervezet védő erőit alkotja.
5. Rendellenes energia: a különböző funkcionális zavarok okozója. Minél mélyebben jut a szervezetbe, annál veszélyesebb a helyzet. Energiahiányos helyeken keletkezik érzelmi és fizikai kimerültségnél. Kezdeti stádiumban a védő energia gátat emel a rendellenes energia kialakulásának.
A Cin-Lo koncepció
Az emberi szervezetben a Csi energia nem akárhogyan terjed el, hanem 12 páros és 2 páratlan meridiánon kering,vagyis csatornákon, amelyeknek nincsen anatómiai megfeleloje(Cin-Lo koncepció). A modem biofizika bebizonyította, hogy a meridiánrendszer tényleg létezik. Ez a rendszer egyféle kapcsolat az éteri és a fizikai test között. Az életenergia sorban áthalad a test minden szervén, egy nap alatt egy egész kört tesz meg. Minden meridiánnak van maximális és minimális aktivitás időszaka.
A szervek óráit a következő sorrendben kell elképzelni:
| Meridián | Maximális aktivitás |
| Tüdő | 3-5 óra között |
| Vastagbél | 5-7 óra között |
| Gyomor | 7-9 óra között |
| Lép és hasnyálmirigy | 9-11 óra között |
| Szív | 11-13 óra között |
| Vékonybél | 15-17 óra között |
| Hugyhólyag | 15-17 óra között |
| Vese | 17-19 óra között |
| Szívburok | 19-21 óra között |
| Hármas melegítő | 21-23 óra között |
| Epehólyag | 21-01 óra között |
| Máj | 1-3 óra között |
A maximális aktivitás időszakát nevezik a "szervóráinak", 2 óráig tart, és az adott szervnek ez a legjobb ideje a befolyásolására (gyógyítására). Ha tudjuk a napnak azt az időszakát, amikor az adott szerven keresztül maximális energia áramlik, akkor tudjuk ezt a szervet leghatékonyabban gyógyítani. Következésképpen a gyógyítás szigorúan meghatározott időben a leghatásosabb.
A felsorolt meridiánok között magyarázatra szorul a hármas melegítő. Ez egy megegyezéses szerv, 3 részre osztható.
Felső melegítő (a test felső része) - a szív és a tüdő funkcióit foglalja össze, a különböző szervek és szövetek avérrel és Csi energiával való táplálásában.
Középső melegítő (a test középső része)- a lép és a gyomorfunkcióit foglalja össze: a tápanyagok emésztése és felszívódása.
Az alsó melegítő (atest alsó része) - a vese és a húgyhólyagfunkcióit foglalja össze: ellenőrzi a vízcserét és a Csi életenergia bekerülését.
A hármas melegítő maximális aktivitásának idejét fel lehet használni, mint tartalék lehetőséget, ha elmulasztottuk az adott szervnek az idejét. Ahhoz, hogy tudjuk, melyik meridiánt használjuk a különböző betegségeknél és tüneteknél, használjuk a következő oldalon található összefoglalót.
Bezár
Dr. Barabás Zoltán ügyvéd