Allergia
ALLERGIA
A megbetegedést azonban nem elsősorban a kórokozó jelenléte okozza, hanem a szervezet bebocsátó képességétől, az immunrendszer állapotától függ, mennyire teríti le az embert a betolakodó. Védekező apparátusunk egészségét pszichés edzettségünk is befolyásolja, vagyis az, hogy mennyire tudunk együtt élni konfliktusainkkal. Az idegen anyag a konfliktus megtestesítője, úgyszolván anyagi megjelenítője. Az elhárítás testi szinten gyakran allergiában, az immunrendszer túlműködésében ölt testet.
A túlélés szempontjából fontos szerepet játszik a szervezet azon képessége, hogy fölismeri a tőle idegen, káros anyagokat, és védekezik is ellenük. Az immunrendszer antitesteket termel az "ellenséges betolakodókkal" szemben. A védekezés elősegítése érdekében fejlesztette ki az orvostudomány az antibiotikumokat.
FENYEGETŐ KÜLVILÁG
Átlagos esetben a szervezet a veszélyes betolakodókkal szemben termel ellenanyagot, az allergiás reakcióban azonban abszolút ártalmatlan anyagok ellen is, például:
- a házimacska szőrére
- házi poratkára
- virágporra
Egy másik nagy csoportja az allergéneknek az élelmiszerek. A leggyakoribb, allergiát kiváltó táplálékok közé tartoznak:
- a tej és a tejtermékek
- a tojás
- a hal és kagylók
- a szója, a hüvelyesek
- a diófélék
- a búza, a rozs
- a gyógynövények, fűszerek, hagyma és zeller
Gyakran okoznak panaszt:
- a citrusfélék, déligyümölcsök
- az eper
- a kénezett ételek (a szárított gyümölcsöket kénezik)
- a paradicsom
- a spenót
- savanyú káposzta
- a disznóhús, vadhús
- a csokoládé
- az adalékanyagokat tartalmazó (színezék, tartósítószer és illatanyagok) késztermékek
- a feketekávé és az alkoholok
Az allergia keletkezésében jelentős szerepe van a szervezetünket érő túl sok ingernek (testi, lelki és szellemi síkon is), például
- a zajnak
- a stressznek
- a rossz híreknek, horrorfilmeknek
- idegen anyagoknak
- élvezeti szereknek
- túl sok munkának
- kevés pihenésnek
Hatásukra ugyanis kimerülnek a szervezet regulációs kiegyensúlyozó mechanizmusai.
VESZÉLYEZTETETT CSECSEMŐK
A táplálékallergia leggyakarabban csecsemő- és kisgyermekkorban léphet fel, ám ez gyakran az évek múlásával meg is szűnik. A szoptatásnak az első hónapokban jelentős szerep jut. Fontos a legalább 9 hónapig tartó teljes anyatejes táplálás, hogy a megfelelő immunvédelmet nyújtó bélnyálkahártya teljesen ki tudjon fejlődni. Minél természetesebb az étel, annál jobb a gyermek számára. Ha lehetséges, ügyeljünk az élelmiszer ellenőrzött biológiai termesztésére.
MIT MELLŐZZÜNK?
- mesterséges édességeket
- a túlzásba vitt higiéniát
- a mesterséges illatanyagokat, aromákat
- ügyeljünk a penészgombára, amely zsúfoltan tárolt élelmiszerekben és nedves, rosszul szellőző lakásban alakulhat ki
A károsodott nyálkahártya-baktériumflóra miatt gyakoribbá válnak a visszatérő fertőzések. Gyakran allergia húzódik meg a fertőzésekre való hajlam, a gyakori közép-fülgyulladás, fáradtság, legyengült teljesítő- és tanulási képesség, sőt a magatartászavarok (pl. agresszió) hátterében is. Hogy egyre több az allergiás megbetegedés, az nemcsak annak a következménye, hogy növekszik a mérgező anyagok jelenléte a levegőben, az ételekben és a szánkban (amalgámtömés), hanem annak is, hogy immunrendszerünk egyre gyengébb.
MIVEL ERŐSÍTHETJÜK AZ IMMUNRENDSZERT?
- Szedjünk nagyobb adagban C-, A-, B- és E-vitamint, védik a nyálkahártyákat és természetes antiallergének.
- Az ásványi anyagok közül a nyomelemek (cink, szelén, kalcium és magnézium) immunerősítő és antiallergén hatásúak.
- Virágpor szedésével felkészíthetjük, érzéketlenné tehetjük szervezetünket a tavaszi virágporokra.
- A többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó ligetszépe-, édesköménymag-olaj, hal-olaj és más hidegen sajtolt növényi olajok jelentős mértékben képesek csökkenteni az allergiás reakciókat.
- Léböjtkúra javallt az allergiaszezon előtt.
- A bélrendszer nagytakarításához rostdús étrendet, és kolon-hidroterápiát ajánlunk, valamint segít a Kombucha- kapszula kúraszerű szedése is.
- A gyógyvizek rendezik a szervezet pH-ját, és segítik a pangó nyák kiürülését.
- A sajátvér-terápia is nagymértékben képes enyhíteni az allergiás tüneteket.
- A homeopátia szintén hatásos kezelési mód az allergiások számára.
- Az izlandi zuzmó, a macskakarom, a kasvirág rendkívül hatásos immunerősítők.
- Házi poratka ellen légszűrő berendezést használjunk.
- Aktiváljuk a májműködést articsóka-, aloe vera-, máriatövismag-, és illóolaj-tartalmú készítmények kúraszerű fogyasztásával.
- Jó, ha betartjuk az allergia felszámolásához vezető út lépéseit: allergiateszt, immuntréning, emésztésrendezés, bélflóraregenerálás, relaxáció.
Forrás - Ideál - Reforméletmód magazin Celsus Kft.
Az őszi pollenszezon a hideg idő beköszöntével a parlagfű- és más gyompollen-érzékenyek számára véget ért, így fellélegezhetnek, szippanthatnak a csípős hideg levegőből könnyezés, tüsszögés vagy köhögés nélkül.
De mit szóljanak azok, akiknek csak most kezdődnek vagy akár folytatódnak a kellemetlen tünetei?
Felsorolni is nehéz, mit tartalmazhat a lakás, mindennapi életterünk levegője.
Az utóbbi évtizedekben komoly kutatások folynak ennek kiderítésére. A beltéri levegő potenciálisan kóros összetevői:
Szervetlen anyagok:
- Égéstermékek: kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szén-dioxid, formaldehid.
- Egyéb anyagok: festékek, lakkok, oldószerek gőze, szervetlen anyagok rostjai, műanyagok, bútorok pora.
Szerves anyagok:
- Állati eredetű: emlősállati szőrök, bőrpikkelyek, rovarok törmelékei, háziporatka-ürülék.
- Növényi eredetű: pollenek, levéltörmelékek, penészgombák.
- Egyéb eredetű: baktériumok endotoxinjai.
Megfigyelések azt mutatják, hogy a dohányzás (főként a lakásban), a gázfűtés égéstermékei, a hálószobában lévő szőnyegpadló és a lakásban tartott háziállat mind szerepet játszhat a hörgőasztma patogenezisében, azaz a kórfolyamat kialakulásában.
A sorokat olvasva nem elrettenteni szeretnénk az olvasót, hanem bizonyos összefüggések megismertetésével segítséget szeretnénk nyújtani a lakáson belüli, szerves eredetű allergének elkerülésének lehetőségeivel.
A háziporatka ürüléke a padlószőnyeg textilszáljaihoz tapad, illetve a szőnyeg rögzítésére használt ragasztóból allergizáló vegyi anyagok szabadulhatnak fel.
A lakásban található allergének közül a háziporatkák, a penészgombák spórái, illetve az állati eredetű allergének a legjelentősebbek. A házipor az emberi bőrről lehullott hámpikkelyeket, emberi hajat, illetve textilbolyhokat, finom homokszemcséket, rovar- és pókhálómaradányokat, penészgombákat tartalmaz, de allergológiai szempontból legfontosabb összetevője a háziporatka és annak ürüléke.
A háziporatka az egész éven át tartó - pollenszezontól függetlenül jelentkező - allergiás panaszok jelentős részét okozza. Természetes számuk a lakáson belül változó, mivel a mikroklíma jelentősen befolyásolja szaporodásukat, így a légtérben allergizáló hatásuk sem egyforma az év során, ami a háziporatka-allergia diagnózisának felállításánál okozhat gondot.
Az atka igen apró, 0,2-0,5 milliméter nagyságú, szabad szemmel nem látható, majdnem áttetsző színű, 4 pár futólábbal rendelkező kis ízeltlábú. Egy gramm háziporban átlagosan 5000 atka található. Egy nőstény körülbelül 3-4 hónapos élete során összesen 50-300 petét rak le. Életműködésükhöz a legkedvezőbb 20-25 Celsius-fok hőmérséklet és a 70-80 százalékos relatív páratartalom. A hálószobában azért található a legtöbb atka, mivel a napi 7-8 órai alvás következtében a testmeleg miatt számukra kedvező a hőmérséklet, a megfelelő páratartalmat párolgás útján szintén az ember biztosítja a kis állatok számára.
Az atka leggyakrabban a kárpitozott bútorokon, az ágybetéteken, a gyapjútakarókon, az ágyneműn, a pamuttartalmú függönyön tartózkodik. Így kézenfekvő, hogy a legnagyobb allergénterhelést a közeli kontaktus, például atkával "átfertőzött" ágyon vagy párnán való fekvés okozza. Az atka számára a testfelületről lehámló "korpa" zsírtartalma emészthetetlen, sőt, mérgező, ezért ennek előemésztését az atkával együtt élő penészgombafajok végzik el. Így a penészgomba jelenléte az atkák számára nélkülözhetetlen.
A por az emberi bőrmaradványoktól a pókhálófoszlányokig sok mindent tartalmaz (sok százszoros nagyítás)..
A tünetekről
A legtöbb ember számára a por, illetve az atka nem okoz gondot, így tudomást sem vesznek létezésükről. De az arra allergiások számára a porral történt érintkezés során változatos bőrtünetek (viszketés, csalánkiütés), a szem kötőhártyájának gyulladása (erős könnyezés, illetve szénanátha, tüsszögés, orrfolyás) léphet fel. Később száraz köhögés (erőltetett, rohamszerű), majd súlyosabb esetben fulladás, mellkasi feszítés jelentkezik.
A panaszok főként este, illetve reggel és hajnalban jelentkeznek. Természetesen az ágyneműben lévő toll is allergizáló hatású lehet, illetve a tollpárna is megfelelő életteret biztosít a háziporatka számára. A lakáson belüli allergének közül a háziporatka okoz leggyakrabban allergiát, pontosabban az atka ürülékének kimutatható glikoprotein-tartalmú enzimaktivitású anyag (cisztein-proteináz).
A tüneteket többnyire az atka ürüléke okozza, melynek tömege az atka élete során testtömegének akár 200-szorosát is kiteheti. Ez finom porrá oszlik, majd a szőnyeg, bútorkárpit, textil szálaihoz tapad és a takarítás során könnyen a levegőbe kerül, így kiváltva az allergiás tüneteket. Ezért nem is ritkán fordul elő, hogy az allergiás egyén panaszai nem megfelelő takarítás után nemhogy csökkennének, hanem inkább intenzívebbé válnak.
Rendszerint akkor számíthatunk allergiás reakciókra, ha 1 gramm háziporban tízezernél több háziporatka vagy 2 milligrammnál több atkaallergén van.
Ezek után lássuk, mire érdemes odafigyelni házipor-érzékenyek környezetében:
1. Háziporatka-allergiások számára különösen szerencsétlen a padlófűtés és szőnyegpadló társítása.
2. A magas páratartalmú környezet és a 17-25 Celsius-fok közötti hőmérséklet a legoptimálisabb a háziporatka számára. Így mínusz 20 Celsius-fokon, illetve 50 Celsius-fok felett elpusztulnak. Ezért azokat a textíliákat, melyek atkával szennyezettek (ágynemű, függöny, szőnyeg) 60 Celsius-fokos vízben kell mosni. Az atkák a mélyhűtőben elpusztulnak, ezért a gyerekek plüssállatait, párnáját érdemes 48 órára a mélyhűtőbe tenni.
A lakáson belüli páratartalom nemcsak a helyi időjárástól, hanem számos egyéb tényezőtől is függ:
- a szobában lévő emberek számától - minden személy körülbelül 500 ml vizet párologtat el egy éjszaka folyamán;
- a szoba méretétől;
- a szigetelés fokától;
- a szellőztetések gyakoriságától;
- a párologtatók használatától - mely jelen esetben nem javasolt.
A levegő páratartalmát a szobában higrométerrel ellenőrizhetjük, úgy, hogy az ideális a 45-50 százalékos relatív páratartalom legyen.
3. A legerősebb allergiás reakciók ősszel, az atka legintenzívebb szaporodási idején észlelhetők, az éjszakai, illetve hajnali, kora reggeli órákban okozva intenzív tüneteket.
4. A levegő alacsony páratartalma csökkenti az atkák szaporodását, ezért szellőztessünk rendszeresen. Ha csak lehet, az ágyneműt tegyük napra szellőzni, ugyanis az atka a napsütés hatására elpusztul.
5. Húzzunk az ágybetétre, ágyneműre műanyag huzatot, mely elzárja az atkákat a környezettől, így hatásosabbá téve a portalanítást.6. Az ágybetéteket, kárpitozott bútorokat és szőnyegeket rendszeresen porszívózzuk ki. Fontos a megfelelő porszívó használata, eldobható porzsákkal, nagy teljesítménnyel, hosszú gégecsővel, mikroszűrővel ellátott legyen.
7. Ne takarítson allergiás egyén, ha ezt teszi, használjon szájmaszkot, illetve megelőző és tüneti szereit alkalmazza. Legalább heti háromszor javasolt nedves portalanítás.
8. Padláson, raktárban, pincében, elhanyagolt szobában ne tartózkodjon az asztmás beteg.
9. Tollpárna helyett szivacs, műszálas ágynemű használata javasolt.
10. Ne fésülködjön a hálószobában, ne engedje be a háziállatot és lehetőleg ne tartson semmilyen virágot itt.
11. Kárpitozott bútor lehetőleg a hálószobában ne legyen, a polc, könyvesszekrény legyen zárt.
12. A tengerszint feletti magasság növelésével egyre kevesebb atka található, így 1200 méter felett már jelentősen csökken a számuk a lakótérben.
13. Az atka ürülékében található guanin nevű anyag színreakció segítségével kimutatható, így következtetni tudunk környezetünk háziporatka-szennyezettségére. A porszívózáshoz összegyűjtött porhoz adva az Ararex tesztet, a piros elszíneződés nagyságából megállapíthatjuk a lakás allergénterhelését. Figyelem, olyan lakásban, ahol madarat tartanak (mely egyébként nem javasolt), megtévesztően magas lehet ez az érték, mivel a guanin a madarak ürülékében is megtalálható.
14. Azokat a kárpitokat, szőnyegeket, amelyet nem tudunk kicserélni, kezeljük atkairtó szerrel, mely több hónapra megakadályozza az atkával való "fertőződést". Itt jegyzem meg, a háziporatka semmilyen fertőző betegség közvetítésében nem vesz részt. Jelenleg kétfajta atkátlanító szer használatos, az Acarosan habaeroszol, illetve nedves por és az olcsóbb Disinpure 0(!) százalékos oldat.
15. Légtisztító berendezés használata is segíthet, mely többszörös szűrővel ellátott, nem bocsát ki ózont. Teljesítménye alkalmazkodjon a szoba méreteihez. Bizonyos esetekben a Somadrin oldat használat is hozhat javulást.
Természetesen a fenti tanácsok megfontolása nem mindig hoz hathatós segítséget, ilyenkor megfelelően alkalmazott megelőző, illetve tüneti terápiát kell segítségül hívni.
Forrás - Gyógy-ír Kisalföld
A lassan népbetegségnek számító allergia a huszonegyedik században is sok fejtörést okoz orvosok, gyógyszerkutatók, környezetvédelmi szakemberek számára.
Az allergia a fejlett európai országokban a leggyakoribb idült megbetegedések közé tartozik, a lakosság 15-30 százalékát érintve.
Míg például a csendes-óceáni szigeteken, ahol évezredek óta a külvilágtól szinte teljesen elszigetelve, ősi étkezési szokásaikban, életkörülményeikben háborítatlanul élők között gyakorlatilag ismeretlen kór az allergia. Környezetünkben, életstílusunkban gyors változások történtek, amelyek eddig ismeretlen allergiákat okozhatnak. Minden bizonnyal a lakóhely minőségének, a megváltozott ipari és kémiai környezetnek, étkezési szokásoknak is szerepe lehet ebben.
Az okot sok esetben nem is mindig sikerül megtalálni, illetve életkörülményeinket nem is mindig alakíthatjuk kedvünk szerint.
Az allergia a következők miatt okoz komoly népegészségügyi problémát nemcsak hazánkban, hanem a többi európai országban is.
- Minden harmadik embert érint hazánkban allergiás megbetegedés.
- Az allergiás tünetek gyógyszeresen kezelhetők, de meg nem gyógyítható jelen tudásunk szerint.
- Gyerekeknél, felnőtteknél, időseknél hosszú hónapokon keresztül komoly életminőség-csökkenéssel kell számolni.
Az allergia lényege
Védekezőrendszerünk, azaz immunrendszerünk célja az, hogy szervezetünk egyediségét és egységét megtartsa, azaz az életet fenntartsa. Ilyen a külső behatások, baktériumok inváziója, vagy a szervezeten belül sejtpopulációk, daganatos sejtek elburjánzásának megakadályozása. Ez a szervezetben természetesen lejátszódó folyamat, mely időnként szinte észrevétlenül lejátszódik.
allergia esetében ártatlan anyag ellen indul be az immunreakció, melyben komoly tünetekkel járva tulajdonképpen a fehérvérsejtek és az antigének ellen termelődő ellenanyagok vesznek részt.
Allergénnek nevezzük azokat a főként fehérjetermészetű anyagokat, például virágpor, állatszőr, háziporatka ürüléke, melyek egészséges emberben nem, de allergiás egyénben az immunfolyamatot beindítva komoly tünetek jelentkezését idézi elő. Az allergiás folyamat beindításához a testidegen anyag allergén, és az ellene termelődő antitestek (ellenfehérjék) kapcsolódásához van szükség.
Újabb vizsgálatok szerint a két úton lejátszódó immunfolyamatok egyensúlya felbomlik.
1. A T1 segítő fehérvérsejtek (normális immunválaszt) indítják el.
2. T2 segítő fehérvérsejtek (Eosinophil sejtek), IgE ellenfehérjék és hízósejtek segítségével allergiás immunválasszal reagálnak. Ebben a folyamatban sok fehérjetermészetű anyag, hormon részt vesz.
T-csecsemőmirigy eredetű fehérvérsejtfajta. Erre egy egyszerű példa: asztmás roham kapcsán a hörgőbe jutó virágporszemcse a nyálkahártyára jutva találkozik a fehérvérsejt felismerősejtjével, mely a korábbi találkozásra emlékezvén a memóriasejtek segítségével riadót fúj, és olyan ellenfehérjéket hív, melyek elkezdik a káros betolakodó eltávolítását. 1. A hörgő izmainak összeszűkítésével megakadályozza, hogy mélyebb légutakba juthasson a virágszemcse. A hörgő átmetszete csökken, a légátáramlás csökken, a beteg tüdeje ebben az esetben akár sípolhat is a turbulens áramlás révén.
3. Az eltávolítás egyik hathatós megoldása a tüsszögés, mélyebb légutak esetén köhögés segítségével, mely kirepíti a pollent.
4. A megsemmisítéskor nyáktermelő sejtek fokozott működése kapcsán viszkozus váladékkal igyekszik a pollenszemcsét feloldani, és így kijuttatni a csillószőrök segítségével.
5. És ami a legfontosabb: gyulladás jön létre, mely kiterjedésében és lezajlásában sok tényező függvénye. Ezért a tünetek sokszínűek és elhúzódó lefolyásúak.
Tehát az immunrendszer a rendelkezésre álló eszközökkel védekezni próbál azokon a szerveken, ahova az antigén bejutott. Ezért a beavatkozás helyén a szövet károsodik, gyulladásos reakció lép fel. A védekezőképességünk nagysága éppen abból adódik, hogy a számára ártatlant a veszélyestől elkülönítse. Fontos, hogy az ártalmatlan anyagokat az immunrendszer figyelmen kívül hagyja, ne terhelje feleslegesen ezzel saját magát, így energiát és kapacitást elvéve tőle.
Számos tanulmány az allergiás tünetek drámai növekedéséről számol be az utóbbi évtizedben, és az epidemiológiai vizsgálatok is ezt bizonyítják. Az allergiás megbetegedések gyors növekedéséért az egyre inkább megváltozott környezeti hatások, a lakóhely minősége, különböző étkezési szokások, a megváltozott ipari és kémiai környezet is nagyban szerepet játszik
A környezeti ártalmak
Levegő
Mérések szerint Magyarország területének 4 százaléka súlyosan szennyezett, itt él a lakosság 29 százaléka. Mérsékelten szennyezett területen a magyar populáció közel 24 százaléka található. Így több mint a lakosság fele a levegő minőségének szempontjából nem él ideális helyen. Természetesen a légszennyezettség nemcsak térben, de időben sem állandó. A légköri nitrogén-oxidok pl. júniusban és decemberben a januári érték dupláját érik el, míg a kén-dioxid azonban a fűtési szezon idején, vagyis a téli hónapokban a legmagasabb koncentrációban található meg az atmoszférában.
Érdekes észrevétel, miszerint a csúcsforgalmi időszakban a forgalom két és félszeres emelkedésével a légköri károsanyag-kibocsátás akár a három-kilencszeresére emelkedhet Budapest forgalmas csomópontjain. Az autók által kibocsátott ólom és egyéb nehézfémek nemcsak az emberi szervezetbe jutnak a belégzés során, de a zöldségek és gyümölcsök is többszörösét tartalmazzák, mint évtizedekkel korábban. Így a táplálkozás során a légúton bejutott "nehézfémmérgezés" tovább fokozható.
Az ólom és a kadmium egy életfontosságú elem, a cink felszívódását akadályozza meg relatív cinkhiányt okozva, a fertőzésekre való hajlamot nagymértékben elősegítve. A nehézfémek mindemellett segítik az emberi szervezetben a szabadgyökök kialakulását, mely szintén az immunrendszer túlterhelését okozva az allergiára, illetve fertőzésekre való hajlamot fokozza.
A levegőben főként a városi forgalomban, gyorsforgalmi utak mellett nagy mennyiségben mutatható ki a levegőben dieselkorom, mely a légutak nyálkahártyájának áteresztőképessége mellett a virágporszemek fehérjéinek kioldódását meggyorsítva, allergizálóhatásukat nagymértékben fokozza. Ez lehet az egyik magyarázat arra, miért is olyan gyakori a pollenérzékenység napjainkban, pedig a termőterület, erdőség, mezőgazdasági megművelés nagysága az utóbbi évtizedben nem nőtt.
Nagyon fontos tényező az allergia kialakulása szempontjából a földfelszíni, alsó légköri ózon. A gépkocsik, erőművek által kibocsátott szennyező anyagok egymással történő reakciójaként keletkezik a háromértékű oxigén (O3), az ózon erős napsugárzás hatására. Ezért a nagyvárosok levegője különösen felhőtlen nyári napokon "ózondús". A WHO szerint a káros ózonküszöb 120 mg/köbméter.
Az ózon ingerli a légutakat, mellkasi fájdalmat és köhögést vált ki. Fokozza a légúti megfázások iránti fogékonyságot, és csökkenti a fizikai terhelhetőséget. Az asztmás állapotot ronthatja és hatása az idült légúti betegségben szenvedőknél kifejezettebb. Hatása hosszú távon a tüdőszövet hegesedését és visszavonhatatlan tüdőszöveti funkciói romlást okoz. Az ózondús levegő miatt szabad téren, erős napsütésben és magas légszennyezettségű forgalmi csomópontokban való erős fizikai igénybevétel, sportolás (kocogás, kerékpározás, gördeszkázás) főként fiataloknak nem javasolt. Ózon keletkezhet a fénymásolók és lézernyomtatók használatakor is.
A légszennyeződést 45 százalékban az üzemek, 35 százalékban a közlekedés, 20 százalékban a háztartások, a fűtés okozza. A nitrogén-dioxid főként kipufogógázból származik, fokozza a tüdő hörgőinek érzékenységét és a légúti megfázás iránti fogékonyságot.
Vízszennyeződés
Különféle ipari üzemek és feldolgozógyárak káros vegyi anyagokat, pl. vas-kloridot, nikkelt, kadmiumot, higanyt, fémsókat engednek ki az ipari szennyvízzel együtt. Ez az öntözéssel a zöldségekben, gyümölcsökben felhalmozódva a táplálkozás során az emberi szervezetben az oxidációs folyamatok révén az immunrendszer "kimerülését" okozhatja. A higany például főként a vízi táplálékláncon keresztül juthat az emberi szervezetbe halak közvetítésével, metil-higany vegyület formájában, így a zöldségek, gyümölcsök higanyszennyeződése nem jelentős, igaz viszont, hogy a burgonya nagyobb mennyiségben képes feldúsítani magában a higanyvegyületet.
A növényi táplálékaink közül a gabonafélék ólom- és kadmiumtartalma nagyobb, mint a zöldségeké. A húsok kadmium- és ólomkoncentrációja nagyobb, mint a zöldségeké, de kisebb, mint a halaké, kagylóké és egyéb tengeri eredetű élelmiszereké. A vízszennyeződésektől így eljutottunk a táplálékainkhoz.
Élelmiszerek mint veszélyforrások
Ismert tény, hogy a nitrogén a műtrágyázás elterjedésével a növényi élelmiszerekben a nitrátszint emelkedésével jár. A gyümölcsök általában nem, de a zöldségek, különösen a saláta, a cékla, a retek, a spenót és a káposztafélék nagyobb mértékben tartalmaznak nitrátokat. A nitrátok lényegében nem mérgezők, de könnyen nitritté redukálódhatnak, amely akár rákkeltő nitrozamin kiindulási anyaga is lehet.
A kártevők elleni védelemben alkalmazott peszticidek igen szélsőséges hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre. Töményen alkalmazva irritatív, sőt, érzékenységet fokozó, allergizáló hatásuk is lehet. Az állattartásban alkalmazott gyógyító, szaporodást fokozó, testsúlygyarapító hormonhatású, illetve antibiotikumszerű anyagok indirekt az emberi szervezetbe jutva szintén az immunrendszer felesleges terheléséhez vezetnek.
A környezetszennyezés és nem megfelelő kontrollal végzett vegyszeres növénytermesztés a korábban egészséges táplálékként hirdetett élelmiszereinket is veszélyforrásokká tehetik!
Élelmiszer-színezékek
Az utóbbi időben az európai uniós tagsághoz közeledvén egyre több szó esik az élelmiszer-adalékanyagokról. A színezékek közül a tartrazin sárga festékanyagot vizsgálták legtöbbet, mely az élelmiszereken E102 néven szerepel. Komoly intoleranciát okozhat az arra érzékenyeken, csalánkiütést, asztmás panaszokat kiváltva. Üdítőitalok, kozmetikumok, kapszulák, drazsék bevonására, színezésére használják.
Ausztriában, Svájcban tiltott, Németországban korlátozták alkalmazását. A másik gyakori allergiás tünetegyüttest kiváltó színezék az amarant E123, melynek alkalmazását az Egyesült Államokban, illetve a volt Szovjetunióban betiltottak.
Tartósítószerek
A tartósítószerek közül az antioxidáns hatású anyagok közül a szulfitok váltanak ki elsősorban bőr- és nyálkahártyatüneteket. De asztmás rohamot, erős fejfájást, arc-, végtagduzzanatot is okozhat. Ezeket az anyagokat ételek tartósítására használják zsírok avasodásának, gyümölcsök megbarnulásának ellensúlyozására.
Másik gyakori tartósítószer a benzoesav, mely a dobozokon, zacskóban az E210 jelzést kapta. Különösen az aszpirinallergiában szenvedők kerüljék az ilyen tartalmú ételek fogyasztását, mert asztmát, csalánkiütést is okozhat.
Ízfokozó anyagok
Az ízfokozó anyagok közül a nátrium-glutamát (E621) felelős a "kínaiétterem-szindróma" kialakulásáért. Az arra érzékenyeknél nyak- és hátfájást, gyengeséget, kipirulást, szapora szívműködést, gége-, illetve hörgőgörcsöt, nyelvduzzanatot idézhet elő. A tünetek az étel elfogyasztása után percekkel-órákkal később léphetnek fel.
Nem árt tudni, hogy a hagymafélék, a retek, az alkohol, a koffein maga is segíti allergiát kiváltó anyagok felszívódását. Természetesen csak egy-egy lehetőséget emeltünk ki élelmiszereink káros összetevőiből.
Az épületekről
A mikrokörnyezetet vizsgálva időnk nagy részét sajnos zárt helyen vagyunk kénytelenek tölteni (iskola, munkahely, lakás). Az épületek nagy változáson mentek keresztül az utóbbi évszázadokban. Régebben természetes környezetben helyezték el a lakóépületeket, ma viszont már túlságosan sok betonfelület, aszfalt vesz körül bennünket, ami nem engedi a falakat lélegezni, a bejutó nedvességet leadni. Mindemellett a régi, vastag falú épületeknek jelentős hőtároló, nedvességfelvevő és -leadó, úgynevezett pufferszerepük volt. Ilyen szempontból a még elavultnak tűnő vályogházak is egészségesebb miliőt jelentettek.
Ezzel szemben a falak vastagsága csökkent, ugyanakkor a vasbeton elterjedésével a falak nem lélegeznek, hő- és hangszigetelésük nem megfelelő. Egyes épületanyagok káros radonkibocsátása is meghaladja a normális szintet. Főként a beton panellakásokban a hőhidak mentén kialakult párakondenzáció következtében fellépő nedvesedés rövid időn belül kiterjedt penészgombatelepek kialakulásához vezethet, mely nagyon gyakori légúti allergénként szerepel.
Lássuk a páralecsapódást kiváltó okok közül néhányat:
- kis, szűk lakásban nagy lakósűrűség;
- fokozott páratermelődéssel járó tevékenységet nem rendeltetésszerű helyiségben folytatnak - szobában nedves ruhák teregetése, nyitott konyhaajtó melletti főzés, szellőzők elzárása;
- gyenge, rossz páraelvezetés
- túlságosan jól záródó ajtók, ablakok;
- csökkentett, gyakran csak szakaszos fűtés;
- túlbútorozás.
Szorosan a belső környezetünkkel függ össze a festékek, ragasztók, szigetelő- és tömítőanyagok, lakkok oldószerének gőze, szervetlen anyagok, bútorlap, tapéta, szőnyegpadló rostjai, műanyagok pora, melyből kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid és formaldehid gőzei, gázok kerülnek a légtérbe, szennyezve mikrokörnyezetünket. A formaldehidet a préselt farostlemezek és műanyag áruk gyártásához használt ragasztóanyagok tartalmazhatják, de üreg- és falszigetelőkben is előfordulhatnak. Gőzei ingerlik a szemet, a torkot, a bőrt, fejfájást, fáradtságot, alvászavart is okozhat.
A levegő ionegyensúlya
A levegőben található pozitív és negatív töltésű részecskék (ionok) természetes egyensúlyát a televíziók, monitorok, fénymásolók és egyéb elektronikus készülékek elektromos mezeje, a műszálas anyagok elektrosztatikus hatása, továbbá a levegő szennyeződése és páratartalmának csökkenése is felboríthatja. A friss levegőben a negatív-pozitív ionok természetes aránya 4:5, mely az említett hatásokra eltolódik. Hasonló folyamat figyelhető meg zivatar előtt is.
A tünetek sokfélék lehetnek: izomfeszülés, ingerlékenység, migrén és szénanátha-szerű tünetegyüttest is kiváltva.
A panellakásokban szintén elmaradhatatlan szőnyegpadló például több szempont szerint miatt sem szerencsés:
- műszáltartalma miatt elektrosztatikusan feltöltődhet, ezért a port, atkaürüléket jobban magához vonzza;
- légmentesen szigetel, így az aljzat szellőzése nem megfelelő, alatta penészgomba szaporodhat el;
- szőnyegpadló ragasztására használt anyagból formaldehid-tartalmú anyag szabadulhat fel.
Ezért lenne jó figyelembe venni különböző építőanyagok, fal- és födémszerkezetek, szigetelőanyagok, nyílászárók károsanyag-kibocsátását, újrafelhasználhatóságát, a szervezetre gyakorolt testi-lelki hatását is.
Panellakásban a klasszikus allergének mellett még számos egyéb, allergiára hajlamosító tényező fenyegeti gyermekeinket.
Miért is foglalkozunk ennyit a környezetünkkel?
Ugyanis az emberi sejtek alapanyagcseréjének, illetve a baktériumok elleni védekezés melléktermékeként szabad gyökök jönnek létre. A környezetszennyezés - dohányfüst, kipufogógázok -, vegyileg szennyezett élelmiszerek és ivóvíz, a stressz, a tv- és számítógép-képernyő sugárzása, mind utat nyit a szervezetben termelődő szabad gyökök egészségkárosító működésének. A szervezet antioxidáns rendszere, mely az immunrendszer erősítéséhez is kell, alakítja vissza ezeket a sejtmérgeket.
Ez az egyensúly azonban egyre gyakrabban megbomlik, mivel: A környezetszennyezés, illetve civilizációs ártalmak:
- ózonhatás;
- ionizáló sugárzás;
- föld-, levegő- és vízszennyezés;
- organikus oldószerek, gyógyszerek, peszticidek lebontási termékei;
- dohányzás és alkoholfogyasztás;
- többszörösen telítetlen és telített zsírsavak;
- ételadalék-anyagok
Egyre gyakrabban terhelik az emberi szervezetet. Ugyanakkor a táplálkozás során egyre kevesebb antioxidáns jut a szervezetbe. Ezért emelkedik a tüdő- és szívrendszeri megbetegedések, a daganatos betegségek, fokozott fertőzéssel, immungyengeséggel, illetve allergiával kapcsolatos betegségek köre. És ez hazánk lakosságára különösen igaz. Ezért fontos a táplálkozás szerepe.
Az E- és C-vitamin, valamint az A-vitamin növényekben előforduló előanyagai, a béta-karotinok semlegesítik a szabad gyököket, csakúgy, mint azok az enzimek, melyek működéséhez szelén, réz, cink szükséges. Mint ismeretes, minden főzési folyamat - bármennyire kímélő is - csökkenti az ételeink vitamin- és ásványianyag-tartalmát. A hevítés miatt a C-vitaminnak és a folsavnak akár 100 százaléka, az E-vitaminnak és a B-vitaminnak pedig 50 százaléka is tönkremehet. Ezért napi táplálékadagunk legalább egyharmad részét nyersen és frissen kellene fogyasztanunk. A meghámozott és feldarabolt zöldség a levegő és fény hatására bomlási folyamatok miatt nagyfokú vitamint is veszít. Különösen érvényes a távoli országokban frissen szedett déligyümölcsökre is, melyek akár tartósítószereket is tartalmazhatnak.
Fontos főzési tanács, hogy először mossuk meg a zöldséget, gyümölcsöt és azután daraboljuk fel. Az elkészített ételeket ne tartsuk hosszabb ideig melegen. A környezetszennyezés miatt egyre inkább a bioélelmiszerek kerülnek az egészséges táplálkozás középpontjába. Ez fokozottan érvényes a zöldségekre, gyümölcsökre.
A mindennapi táplálék minősége és változatossága határozza meg, hogy testünk miként képes a legjobb hatásfokkal, egészségesen működni. Ezért a védelmet nyújtó, antioxidánsokban gazdag élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők:
- természetes alapanyagokból származzanak és a természetes táplálkozási láncban forduljanak elő
- lehetőleg mesterséges adalékanyagokat és színezőket ne tartalmazzanak;
- a gyártási technológia során lehetőleg természetes hatóanyagukat ne veszítsék el, például 30 Celsius-fok alatti hidegsajtolással;
- klinikailag tesztelt, hatékonyságuk bizonyított legyen.
Az immunrendszerünk számára fontos vitaminok
- C-vitamin - csökkenti az allergiás reakciókat, szabadgyök-fogó
- A-vitamin - nedvesen tartja a nyálkahártyákat, ezáltal erősíti védekezőképességüket.
- Béta-karotin - szabadgyök-fogó.
- E-vitamin - aktivizálja a immunsejteket, szabadgyök-fogó.
- B-vitamin - segíti az antitestképződést.
Forrás - Gyógy-ír Kisalföld
Allergia a hajfestékkel szemben!
Mivel mind többen, elsősorban fiatalok, festik a hajukat
súlyos problémára hívják fel a figyelmet londoni bőrgyógyász kutatók.
A British Medical Journal-ben megjelent cikk szerint a hajfesték allergia bőrgyulladáshoz, súlyos esetben az arc megduzzadásához is vezethet.
A hajfestékek több mint kétharmada tartalmaz egy allergiát kiváltó para-fenildiamin (PPD) nevű vegyi anyagot. Németországban, Franciaországban és Svédországban már betiltották a PPD-t tartalmazó hajfestékek forgalmazását.
Az EU jelenleg érvényben levő szabályai szerint a hajfestékek maximum 6 százalékban tartalmazhatnak PPD-t. A brit kutatók azonban felhívják a figyelmet arra, hogy helyette a tartós hajfestéshez nincs megfelelő vagy széles körben elfogadott hatóanyag.
Londoni kutatások szerint hat év alatt megduplázódott a dermatitiszes esetek száma. Japán vizsgálatok 1992-ben kimutatták, hogy a középiskolás lányok 13, a húszas éveikben járó nők 6, és a férfiak 2 százaléka festi a haját. 2001-re ezek az arányok 41, 85 és 33 százalékra nőttek.
A kutatók szerint az ideiglenes henna-tetoválások is nagymértékben tartalmaznak PPD-t.
A szakemberek azért is tartják vitára érdemesnek és fontosnak a problémát, mert egyre több fiatal, és nem csak a nők, követi a divatot, és gyakran el sem olvassák a hajfestékek csomagolásán az útmutatót, mely szerint hajfestés előtt ajánlatos bőrpróbát végezni, hogy a gyulladást és az allergiás reakciókat elkerüljék.
BBC News
Kedves Olvasóim, előző cikkemben megígértem, írok a hajvesztés okairól. Ahogyan ezt megszokhatták tőlem, erről is egy kicsit másképpen. Sokat gondolkoztam, hogy mit írjak erről a témáról, hiszen annyi oldal foglalkozik a hajhullással és annak okaival.
De senki, vagy csak páran hívták fel a figyelmet a hajanalitikusok által oly jól ismert, a hajhagyma és fejbőr egyik legnagyobb ellenségére a Corina Bactérium Acne-ra. Ez az igen agresszív és masszív baktérium okozza a ma már népbetegségnek számító zsíros korpafertőzést. Más néven a Pitriasi Olamine Acne-t.
A Corina Bactérium Acne működési menete, hogy betelepszik a faggyúmirigy kivezető nyílásába és bontja a zsírt. A tüszők telítődnek zsírral és baktériumokkal, elzárják a tápanyagok felszívódásának lehetőségét a kapilláris erek felől a hajhagymáknál, ezért azok zsírt szívnak magukba táplálék helyett. A zsíros hajhagymákban is élősködhetnek a baktériumok, a következménye az lesz, hogy a hagymák szétmállanak már a fejbőrben, és a szálak kicsúsznak a tüszőből már fésülködés közben. Erősebb hajhullást hajmosásnál veszünk észre, mivel a mechanikai terhelés jóval nagyobb a hajzatra. A fejbőrből folyamatosan párolog a víz, és oxigént von el a bőrből. Következménye a vízhiányos fejbőr, aminek a védekezőképessége csökkeni fog. Gyakran pikkelysömör lesz belőle vagy ”csak” előjönnek a pikkelyek. A sárgásfehéres baktérium telepeket csak kioldani lehet a tüszőkből, leoldani a fejbőrről és a hajról. Otthon a hajanalitikus által előírt kezelés mellett, különböző tisztasági szabályokat is kötelezően be kell tartani, hogy a visszafertőzést megakadályozzák.
A Corina Bacterium több irányból is leselkedhet ránk. Az első frontvonal a fodrász. Valljuk be kedves fodrászok, és most tegyék a kezüket a szívükre, nem minden vendég után fertőtlenítik a keféket vagy a borotvagépet. Persze mindig vannak kivételek.
A másik mi magunk lehetünk. Ha a fejbőrünk védőrétege kicsit megromlott, akkor már egy érintéssel is megfertőzhetjük saját magunkat.
Azt ajánlom mindenkinek, hogy mindig legyen táskában, kocsiban egy kis kézfertőtlenítő oldat (és persze használják is), hogy tudják a kezüket fertőtleníteni. Így nem adnak akkora esélyt arra, hogy a baktérium bejusson a tüszőbe, és ott felzabálja az Ön hajhagymáját.
GYERTYÁK
A gyertya illatosító alkotóelemeire, az esszenciális olajokra nemigen lehet valaki allergiás, de az illat mégis gyulladást okozhat az orrüregben. Akik amúgy is hajlamosak az allergiára, érzékenyebben reagálnak ezekre az olajokra is, majdnem úgy, mint a cigarettafüstre.
Mi a teendő?
Ha valaki nagyon érzékeny, egyáltalán ne gyújtson gyertyát a lakásban. Ha mégis ragaszkodnánk hozzá, keressünk olyat, amelyiknek csak egyféle illata van. Kizárásos alapon ki is lehet választani a legkevésbé irritálót. Használ a gyakori szellőztetés is.
PARFÜMÖK
A illatszerekben számtalan olyan anyag lehet, amelyet nem teszteltek embereken. Az érzékenyeknél ezek is okozhatnak allergiás panaszokat.
Mi a teendő?
Kérjük meg munkatársainkat, hogy minél kevesebbet használjanak kedvenc parfümjükből, esetleg egy legyezővel segítsünk a helyzeten. Ha mi magunk ragaszkodnánk valamelyik illathoz, inkább a krémben vagy a testápolóban vigyük fel, ezek kevésbé irritálók.
SZAPPANOK, MOSÓSZEREK
A legtöbbször nem a tisztító összetevő okoz allergiát, hanem az illat-adalék okoz kiütéseket.
Mi a teendő?
Szerezzünk be semleges mosószert és szappant, jó, ha a címkén ott áll a „ftalát-mentes” megjelölés is. A Dove és a Tide a legkevésbé irritáló tisztítószerek. Ha az öblítőre lennénk allergiásak, a szárítóba helyezett alufólia antisztatizál, így nem szükséges az öblítő használata. Másik megoldás, ha nem illatosított öblítőt használunk.
PLÜSSÁLLATOK
A matracokban és a szőnyegben élő poratkák igen erős rohamokat válthatnak ki a rájuk érzékenyeknél. Azonban nem csak ezek a felelősek, hanem a gyerekek közkedvelt plüssállatkái is.
Mi a teendő?
Mossuk ki a játékokat minél melegebb vízben, és ha megszáradtak, ne az ágyban, hanem a polcon tároljuk őket. Ha valamelyik játék nem mosható, jó megoldás nylonzacskóban néhány órára a mélyhűtőbe tenni, attól is elpusztulnak a poratkák.
SZŐNYEGEK
Jó érzés a süppedős szőnyeg az egész lakásban, de a poratkák is épp ilyen vonzónak találják. És ezek ellen nem használ a folyamatos porszívózás sem.
Mi a teendő?
Szedjük fel a faltól-falig szőnyeget, és használjunk helyette kisebb, mosható szőnyegeket, amelyeket havonta ajánlatos meleg vízben kimosni. A páratartalom ne haladja meg az 50 százalékot, mert ez kedvez a poratkának.
FŰSZEREK
Igaz, hogy a különféle fűszerektől izgalmasabb, ízletesebb lesz az étel, de ezek mind erős illatú növényekből készülnek. Van, aki csak szipog tőlük, míg másoknál súlyosabb reakciókat is okozhatnak.
Mi a teendő?
Kerüljük lehetőség szerint a következő fűszereket: koriander, mák, bors, kapor, paprika, kömény és sáfrány.
Bezár
Dr. Barabás Zoltán ügyvéd